EUROPE IN MY BACKYARD, HETI RÁDIÓMŰSOR SOROZAT
A Civil Rádió által gyártott és 10 magyarországi közösségi rádióállomáson sugárzott “Európa a hátsó udvarban” elnevezésű informatív rádióműsor célja, hogy bemutassa, az európai alapok hogyan befolyásolják polgáraink mindennapi életét, valamint hazánk gazdasági és társadalmi szerkezetét.
A “Europe in my Backyard” című kiadvány a számadatokon és statisztikákon túl mindezen kérdésekkel is megpróbál foglalkozni – összegyűjti a terület szakértőinek véleményét, és beszámol az európai forrásokat kezelő alapokról és felhasználó szervezetekről, az állami szervek, az egyetemek, a média, a szociális háló, valamint a kis- és középvállalkozások szempontjából.
A “Europe in my Backyard” egy nagyobb projekt részeként megjelenő európai rádiókampány magyarországi kiadása. Öt másik rádióadó is az együttműködés keretében állította össze saját műsorait: Olaszország, Írország, Szlovénia, Spanyolország és Németország különböző régióiban. Összesen 120 műsor hat nyelven, potenciálisan több mint négymillió hallgatót elérő közönséggel.
RÁDIÓMŰSOR 20 - Klímastratégia a III. Kerületben
Budapest III. kerület klímastratégiájának célja, hogy helyi keretek között hozzájáruljon a hazai és nemzetközi, az éghajlatváltozás megfékezését, illetve a hatásaira való felkészülést célzó törekvésekhez. Ennek érdekében olyan klímastratégia készült, mely a kerület intézményeinek, lakosságának, vállalkozásainak mutat utat az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés területén, megnevezve a főbb célokat, a megvalósításukhoz szükséges beavatkozásokat, eszközöket, forrásokat és intézményi struktúrát. A helyzetértékelésben elsőként a Budapest III. kerületében kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, azok fő kibocsátóit mérték fel. Dr. Horváth Dániellel, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat városfejlesztő cégének vezető projektmenedzserével Görög Mása beszélgetett.
RÁDIÓMŰSOR 19 - Bakonykarszt
Műsorunk következő részében bemutatjuk a Bakonykarszt zrt szemléletformáló programját, amely vizeink védelméért, és azok tudatos használatáért jött létre. A szemléletformáló programok megvalósításán túl az Uniós kohéziós alapból megvalósuló projekt keretében tárgyi fejlesztések is történtek – ezekről is szót ejtünk, és persze arról, hogy ezek az eszközök hogyan segíthetik a szemléletformáló munkát. Szabó Csuka Dórával, a Bakonykarszt Zrt minőségirányítási vezetőjével, Gyurkó Dániel Tamással, a vállalat szakmai koordinátorával, Reittner Krisztinával, a Magyar Víziközmű szövetség munkatársával, valamit Lukin Zsófiával, menedzsmentet segítő tanácsadóval beszélgetünk műsorunkban, melyben az Európai Unió által támogatott projekteket mutatunk be.
RÁDIÓMŰSOR 18 - Imremajor ivóvíz minőségének javítása 2
Bemutatjuk többek között Balatonfenyves csapadékvíz elvezető rendszerének kivitelezési munkálatait, amely az Európai Unió kohéziós alapjának támogatásával valósult meg. Beszélgetünk a program jelentőségéről, arról, hogy ezek kiépítése miért volt égető fontosságú. Kiss Péterrel, a projekt vezetőjével, a Balatonfenyvesi önkormányzat munkavezetőjével beszélgetünk.
RÁDIÓMŰSOR 17 - Ivóvíz használat szemléletformálás
Műsorsorozatunk következő részében bemutatunk egy, az ivóvízhasználat és szennyvízkezelés témakörében megvalósuló szemléletformáló programot, amely küldetést több társaság összefogva teljesített az Európai Unió támogatásával. Műsorunkból kiderül, hogy a résztvevők hogyan próbálták ezeket a szemléletformáló programokat megvalósítani, a pazarlás megelőzése és a vizek állapotának megőrzése érdekében. Műsorunk résztvevői Borbély Zita, a Bácsvíz Zrt kommunikációs vezetője, Kerriger Dóra, a Bácsvíz Zrt képzésének vezetője, Reittner Krisztina és Kovács Balázs, Magyar Víziközmű Szövetség munkatársai, valamint Orgoványi Péter, a nemzeti közszolgálati egyetem víztudományi karának mérnöke, és Lukin Zsófia Menedzsmentet segítő tanácsadó voltak.
RÁDIÓMŰSOR 16 - Balaton vízelvezető csatorna a Sión
A Balatoni vízelvezető rendszer korszerűsítése projekt – amely az Európai Unió támogatásával valósult meg, azzal a céllal jött létre, hogy a vízgazdálkodást és a vízelvezetési problémákat a balaton környékén megoldja. A projekt keretében a Sió csatornán például egy balatoni vízszintet szabályozó fejlesztés jön létre. A robosztus építmény tervezésekor cél volt, hogy ne csak közvetetten, hanem közvetlenül is szolgálja a lakosságot: egy mindenki számára hamarosan körbejárható – mondhatni – látványosság jött létre. Dr. Csonki Istvánnal, a Közép dunántúli vízügyi igazgatóság igazgatójával, a projekt egyik irányítójával beszélgetünk műsorunkban, amelyben az európai unió által támogatott projekteket mutatunk be.
RÁDIÓMŰSOR 15 - Energia és CO2 kibocsátás
Műsorunk következő epizódjában bemutatjuk a Magyar Innováció és Hatékonysági Nonprofit KFT virtuális erőmű programját, mely különböző támogatási programok elemzéséből készített terveket a hazai energiatakarékossági programok lehetséges további irányairól. Beszámolunk az eredményekről is: azaz, hogy hogyan voltak képesek a különböző pályázók – a becslések szerint – csökkenteni CO2 kibocsátásukat. A projekt célja volt ezekről egy kimutatás elkészítése.
Hogy mindez hogyan járult hozzá a későbbi fejlesztések megtervezéséhez mind a lakossági mind a vállalati környezetben, kiderül műsorunk következő részéből, melyben az Európai Unió által támogatott projekteket mutatunk be. Beszélgetőpartnerünk a projekt egyik üzemeltetője, Molnár Ferenc közgazdász, fenntarthatósági szakértő, a Virtuális Erőmű program ötletgazdája.
RÁDIÓMŰSOR 14 - Balatonfenyves-Imremajor ivóvíz minőségének javítása
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra irányuló tárgyalások során Magyarország úgy döntött, hogy az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló 98/83 EK irányelvekben meghatározott feltételek teljesítése alól nem kér mentességet. Ebből következik, hogy az irányelvben előírt határértékek hazai jogrendbe való beemelése és az irányelvben megadott határidők hazánkra nézve is kötelezőek. A fenti szempontok miatt szükségessé vált a hazai ivóvíz-szolgáltatás felülvizsgálata elsősorban vízminőségi szempontból. A szolgáltatott ivóvíz minősége sok helyen nem teljesíti a kormányrendelet által meghatározott paramétereket, ezeken a helyeken beavatkozásra volt szükség, így Balatonfenyves-imremajorban is. Az ivóvízminőség javítását célzó projekt általános célkitűzése az életminőség javítása oly módon, hogy a településeken élő és dolgozó fogyasztóknak egészséges és élvezhető minőségű ivóvizet biztosítson. Horváth Gáborral, a Balatonfenyvesi Polgármesteri Hivatal műszaki főtanácsosával, a projektek vezetőjével beszélgettünk.
RÁDIÓMŰSOR 13 - Budapest környéki HÉV vonalak megújulása
A Budapest környékén működő HÉV vonalak mintegy 100 kilométeres hálózaton napi szinten 200 000 ingázó közlekedésében játszanak nélkülözhetetlen szerepet. Az agglomerációból érkezők közlekedésének megkönnyítésére a világ számos országában használnak elővárosi – vasútvonalakat, a hazai vonalhálózat azonban Európai összehasonlításban mégis elmaradottnak mondható – a különböző vonalak ugyanis nem alkotnak összefüggő hálózatot. Erre a problémára igyekszik megoldást nyújtani az Európai Unió Kohéziós programjának keretében megvalósuló előkészítő projekt, mely a H5- H6 – H7 vonalak lehetséges összeköttetését vizsgálja meg. Hogy egy ilyen beruházásnak, és egyáltalán az elővárosi vasútvonalaknak milyen szerepük van egy nagyváros mindennapjaiban, arról Molnár Lászlót, közlekedési gazdasági mérnököt kérdeztük.
RÁDIÓMŰSOR 12 - Uniós Alapok átláthatósága
A hazánkba érkező Uniós támogatások következtében nem csak beruházások, hanem kísérleti, új, civilek bevonásával megvalósuló projektek is létrejönnek. Ezek közül talán a legjelentősebb az Integritási Megállapodás projekt, mely az elmúlt időszakban. Helyi civil partnerekkel közösen 18 közbeszerzési szerződést követett nyomon, 11 Uniós tagállamban. Magyarországon a független monitor szerepét két beruházás során a Transparency International Magyarország töltötte be. Műsorunkban bemutatjuk, hogy milyen céllal, milyen eszközökkel valósul meg az integritási projekt. Beszélünk emellett arról, hogy milyen nemzetközi példák léteznek nemzetközileg hasonló programokra. Nagy Gabriellával, a Transparency International Magyarország projektmenedzserével beszélgettünk.
RÁDIÓMŰSOR 11 -GYSEV Dunántúli vasúti fejlesztések
Az Európai Unió támogatásával az elmúlt időszakban számos vasútvonal- fejlesztés, illetve járműbeszerzés valósulhatott meg. Az erre a célra kiosztott támogatások egy részét Magyarországon a Gysev Zrt. nyerte el, mely vállalat 1872 óta működik, és napjainkban mintegy 434 kilométeres pályahálózatot tart fenn, és üzemeltet. A GYSEV-nek jelentős szerepe van a Bécset Sopronon keresztül Győrrel és Budapesttel összekötő forgalomban, valamint a Szombathely–Szentgotthárd–Graz közötti viszonylatban. Bár a vasúttársaság forgalma a koronavírus- járvány alatt – teljesen természetes módon – visszaesett, ma már ismét a pandémiás időszak előtti szintek közelében van a vállalat utasforgalma. Az utasok ráadásul a támogatásoknak köszönhetően immáron megújult környezetben vehetik igénybe a Repcevasút szolgáltatásait: megvalósult ugyanis az elmúlt időszakban több pályafelújítás, korszerűsítési munkálat, illetve járműbeszerzés. Ezen beszerzések során több igazán korszerű motorvonat állhatott szolgálatba, melyek kialakítását még az utasok korábbi visszajelzéseihez is hozzáigazították. Erről, és még sok más kérdésről beszélgetünk a a GYSEV Zrt. stratégiai műszaki fejlesztési igazgatójával, Czibula Andrással műsorunkban, melyben az Európai Unió támogatásával megvalósult projekteket mutatunk be.
RÁDIÓMŰSOR 10 - ELENLÉT PROGRAM - alulról, a helyiekkel együtt kialakított, ottani diagnózisra épülő, türelmes fejlesztési szemlélet
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghatározó szakmai szemléletéről, a ‘Felzárkózó települések’ programról beszélgettünk a Civil Rádióban, annak egyik vezetőjével: Németh Nándorral. A máltaiaknál ez a jelenlét valamennyi programjuknak az alapja, módszere, szemlélete, működésbeli alapköve. Ezt bontjuk ki, ismerjük meg részleteiben a beszélgetés során: az elindulást jelentő szociális diagnózistól – amely a helyi problémahalmaz és erőforráskészlet feltárását jelenti, amivel az adott település rendelkezik. Azért, hogy a beavatkozó szakemberek megpróbálják megérteni, hogy miből ered a közvetlenül ott tapasztalt helyzet. Erre, a helyiekkel együttesen építik fel a címben jelzett “türelmes, apró lépéseket tartalmazó” fejlesztési programot. Németh Nándor kiemelt hangsúlyt ad annak, hogy semmiképpen nem fölülről vezérelt, s már előre – évekre kőbe vésett fejlesztési programmal, sablonokba beleszuszakolt megoldásokkal, hanem a helyi sajátosságokra épülő folyamatokkal dolgoznak. Szóba kerül az EU-s programok gyakran szűkre szabott kényszere, a többi egyházi szervezettel fokozatosan kialakuló kölcsönösséget kívánó szakmai összefogás szüksége, hogy a 300-nál több településre tervezett ‘Felzárkozó települések’ program az évek során majd megvalósulhasson.
RÁDIÓMŰSOR 9 - Városrehabilitáció Újpalotán
A Civil Rádió podcastjában Kovács Edit interjúja a Budapest XV. kerületében lezajlott EU-s programról. A beszélgetésben Péterfi Ferenc közösségfejlesztő bemutatja az Európai Unió által finanszírozott városrehabilitációs program hátterét, amely részben a célterület fizikai megújítására, részben az ott élők társadalmi-közösségi életének újraélesztésére irányultak, a kohéziós program meghatározott céljai kereteiben. Szó van arról, hogy a softnak nevezett közösségi programok elmaradása a fizikai fejlesztések után gyakran a városok visszaromlását eredményezné. A beszélgetésben bemutatják hogyan állt föl a közösségi szakemberek stábja, hogyan kezdtek a párbeszéded sorozatát célzó és eredményező folyamatok elindításához. Az együttműködések kiszélesített szereplői köréről is szó esik (önkormányzat, helyi intézmények, civil közösségek és a lakóközösségek), de kiemelik a projekt alapú programok nagy nehézségét: miközben a részvételre és a saját ötletek – megoldások kibontására és azok cselekvésekbe való beépítésére irányul a program, a pályázati rendszer és az indikátorok előre megírt – gyakran rigid teljesítése sokszor nehezíti ezeket a folyamatokat. Egyebek között szomszédünnepek, lépcsőházi kezdeményezések, közösségi kert-programok elindítása, nyilvános párbeszédek, közösségi érdekérvényesítési akciók szerepelnek az interjúban bemutatott programban.
RÁDIÓMŰSOR 8 - “Kapuzörgető program” Miskolcon
A Civil Rádió podcastjában a Miskolcon lezajlott és az EU által finanszírozott TOP programról beszélget Palik Zoltánnal, az Esély és Részvételre Egyesület szakmai vezetőjével Péterfi Ferenc. Az interjúban bemutatják a „Győri Kapu” városrészben lezajlott „Kapuzörgető” című közösségi fejlesztőprogram folyamatát. Az interjúban beszélnek a pályázat előkészítésétől, bemutatják a helyiek aktivizálásán – bevonásán át, a helyi zöld programokat, a közlekedésfejlesztést szolgáló kezdeményezéseket. A közösségi bevonás a részvételi fórumok és a különféle helyben szervezett események során alakult, fontos jelentősége volt ebben a programnak, hogy egyedi módon a főpályázó nem az Önkormányzat, hanem egy civil szervezet lehetett. Szó esik kapcsolatukról a konzorciumban az Önkormányzat által korábban létrehozott Miskolc Város Kultúrájáért Közalapítvánnyal. Felmerül a városban meginduló – szélesedő részvételi programhoz történő kapcsolódásukról, s arról is beszélnek, hogy egy ilyen program mennyiben tudta fejleszteni a lebonyolítást vállaló Esély és Részvétel Egyesületet.
RÁDIÓMŰSOR 7 - Magyarország energetikai helyzete
Magyarország energetikai helyzete rendkívül sajátos. Jelentős mértékben kiszolgáltatottak vagyunk az importált energiának, miközben a lakosság ezzel összefüggő tudatosságában sem tartozunk az élmezőnybe. A problémát tovább súlyosbítja épületeink elmaradt korszerűsítése – bőven lenne munka például a lakóházak, közintézmények megfelő szigetelésével. Ezutóbbi problémára is igyekszik megoldást kínálni az Európai Unió kohéziós alapja. Az odaítélt támogatásoknak köszönhetően több száz épület eshetett át különböző energetikai korszerűsítéseken. Ezeknek a programoknak a jelentőségéről, és a lehetséges további irányokról beszélgetünk. Vendégünk Holoda Attila energetikai szakértő.
RÁDIÓMŰSOR 6 - Békéscsaba megújuló közösségi terei
Bővülő terek, építkező közösségek – Csabagyöngye Kulturális Központ.. A projekt célja a kreatív ipar fellendítése Békéscsabán, azaz általános és speciális igényeket is kielégítő fedett közösségi terek fejlesztése és létrehozása. A Békéscsaba központján túl eső belterületi városrészekben a meglévő fedett közösségi terek elavultak, energiahatékonysági szempontból nem megfelelőek, felszereltségük nem elégíti ki a kor követelményeit. Több városrészben hiányoznak olyan közösségi épületek, amelyek helyet adnának az azonos érdeklődésű csoportok összejöveteleinek, közösségi és egyéni fejlődésüknek a kreatív ipari képességek fejlesztése területén. A projekt keretében két épület (ALKOTÓHÁZ, DIGILABOR) felújítása valósult meg a lehetőségeknek és a műszaki elvárásoknak megfelelően. Szente Bélával a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatójával beszélgettünk.
RÁDIÓMŰSOR 5 - A budafoki kocsiszín megújítása
A budai fonódó villamoshálózaton forgalomba állt új, alacsony padlós CAF villamosokat, valamint az 1-es villamosvonal többi járművét a Budafok kocsiszínben tárolják, tisztítják, javítják a szakemberek. Ehhez a kocsiszín teljes átalakítására volt szükség. A XI. és a XXII. kerület határán, a Fehérvári út déli végén található Budafok kocsiszín 1899-ben épült a BBVV (Budapest-Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút) számára. A társaság első vonala a Gellért térről Nagytéténybe vezetett, melyhez 1914-ben csatlakozott a Budaörsön át Törökbálintra vezető szárnyvonal. A Budafok kocsiszínben HÉV-járművek állomásoztak, és itt készült el az első MIXA típusú HÉV motorvonat is. Ezzel a típussal a csepeli vonalon mindmáig utazhatunk. A BBVV vonalai 1963-ban kerültek végleg a villamosüzemhez, ekkortól a Budafok kocsiszínben villamosokat gondoztak. Elsősorban kéttengelyes 1000-es, 1900-as motorkocsik, majd UV-k és TatraT5C5 motorkocsik tartoztak a telep állományába. Ide érkezett 1980-tól a több mint 300 csehszlovák motorkocsi is.
Hosszú története alatt a kocsiszínt több alkalommal, sokszor ötletszerűen bővítették. Az épületek egyre rosszabb állapotba kerültek, felújításukat nem lehetett volna gazdaságosan elvégezni. A vágányhálózat a korábbi HÉV igényeit tükrözte: az eltúlzott méretű váltóknak rengeteg hely kellett, a telepet nem lehetett körbejárni villamossal, vagyis az üzemeltetés (napi átvizsgálás, mosás stb.) csak többszörös irányváltással, tolatással valósulhatott meg. Rácz Zoltánnal, a BKK osztályvezetőjével beszélgettünk.
RÁDIÓMŰSOR 4 - Budapest villamosfejlesztései
A „Budapesti villamos- és trolibusz járműprojekt II. ütem” elnevezésű projekt célja Budapest elöregedett villamosállományának frissítése volt. 2015–2016-ban összesen 47 új CAF villamos (ebből 35 rövid, 10 hosszú) és 36 új Solaris trolibusz (20 szóló, 16 csuklós) érkezett Budapestre a „Budapesti villamos- és trolibusz járműprojekt I. ütem” keretében. A BKK 2014-ben úgy kötötte meg a szerződéseket a járműgyártókkal, hogy a rá következő években további 77 villamost, illetve 72 trolibuszt hívhat le a szerződés terhére. A bemutatott projektek keretében a BKK lehetőséget kapott további 26 (21 normál és 5 hosszú) villamos lehívására az opcióból. A 21 normál CAF villamos az 50-es és az 56 / 56A vonalra kerül, tehát újabb térségben lehet akadálymentesen közlekedni. Az 5 hosszú CAF villamos pedig a majd az Etele térig meghosszabbított 1-es villamos vonalán növeli az alacsony padlós járművek számát. Ezenkívül a projekt I. ütemében beszerzett 47 villamost és a II. ütemben érkező 26 villamost is felszerelik a legmodernebb rádiós váltóállítással. Rácz Zoltánnal, a BKK osztályvezetőjével beszélgettünk.
RÁDIÓMŰSOR 3 - Józsefvárosi befogadó óvodák
A legrégebbi európai társadalmi innováció díj – amely 2005 óta minden évben 15 kiemelkedő projektet díjaz – idei nyertese lehet a Befogadó óvodák elnevezésű program, amely Budapest VIII. kerületében, Józsefváros Önkormányzatának koordinálásával valósul meg. A Díj független értékelői és nemzetközi zsűrije idén 275 osztrák, magyar, horvát, cseh, szlovák és szlovén pályázatból választott ki és jelölt 34 sikeres projektet. dr. Erőss Gáborral, Józsefváros alpolgármesterével beszélgettünk a program céljáról, szociális innovatív jellegéről, hosszútávú feladatairól.
Podcast sorozatunkban az Európai Unió által támogatott projekteket mutatunk be.
RÁDIÓMŰSOR 2 - Társadalomkutatás
Nemcsak az erőszakos szélsőségek és a szélsőjobboldali ideológiák ellen indítottak akciókat, hanem az összeesküvés-elméletek híveit is megcélozzák: humoros formában, ám tényszerű érvekkel alátámasztva szeretnék leleplezni a szélsőjobboldal által terjesztett társadalmi mítoszokat és összeesküvés-elméleteket. Mi tartozik az erőszakos szélsőségek körébe? Miben nyilvánul meg ezen szélsőségek erőszakossága? Erősödő tendencia fedezhető fel az erőszakos szélsőségek terjedésében Magyarországon, esetleg más európai országokban is veszélyt jelent ez a jelenség? Bujdosó Bori projektmenedzserrel beszélgettünk.
Podcastunk második felében a Független Színház Magyarország 5. alkalommal megrendezett nemzetközi színházi találkozóját mutatjuk be – évről-évre különböző roma társulatok érkeznek Budapestre, olyan előadásokkal, amelyeket a magyar közönség eddig még nem láthatott. Hogyan lehet küzdeni a kirekesztés ellen a színház befogadó erejével? Illyés Márton szervezővel beszélgettünk sorozatunkban, amelyben az Európai Unió által támogatott programokat mutatunk be.
RÁDIÓMŰSOR 1 - Mura–Dráva–Duna Bioszféra fejlesztés
Magyarországot is érinti a világ első, öt országon átívelő bioszféra-rezervátuma. Az UNESCO szeptember 15-i ülésén kihirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja.
Magyarország mely részei tartoznak bele a bioszféra-rezervátumba? Milyen előkészítő munka kellett az elismerés kivívásához, és mi volt ebben a WWF szerepe, valamint milyen együttműködés van az érintett 5 ország között? Kiderül podcastunkból, amelyben az Európai Unió által támogatott projekteket mutatunk be.
